hypersensitive
A sorozat erősen személyes hangvételű, melynek központi témája a lelkem.
Kilépve a komfortzónámból, egy teljesen új fotográfiai nyelvet választottam közlési formának, minimálisra redukáltam a képi elemeket és egy absztrakt, nonfiguratív képi világgal fejezem ki a harcot amit magammal kellett megvívnom.
A képek fél év leforgása alatt készültek terápiás jelleggel, közben válaszokat kerestem a bennem kavargó nagy és nehéz kérdésekre, többek között arra, hogy mi a lét értelme és hogy ki vagyok én?
Egyszer valaki azt mondta, hogy nézz fel az égre és nem is a valóságot látod. Ott ragyog az a sok csillag, de olyan messze vannak a Földtől, hogy mire a fényük a szemünkbe ér már rég ki is aludtak. Megkérdőjeleztem mindent, és mindenkibe vetett hitemet, elzárkózva a külvilágtól, kétségbeesetten kutatva az igazságot.
…szilánkosra törtem a lelkem, hogy újra összerakjam, és folytassam, amit elkezdtem…
